A nyugdíjkiegészítés azonnali, 4,3 százalékra való emelését, de személyenként minimum egyszeri 10 ezer forintos juttatást követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután a KSH legfrissebb előrejelzése is alátámasztotta a szövetség nyugdíjas tagozatának márciusi aggályait: az infláció el fogja érni a 4 százalékot - derül ki a szövetség közleményéből.
„Nem agilist akarunk csinálni, hanem agilisan akarunk működni” – röviden ez a különbség a puszta módszertan átvétele és egy új gondolkodásmód elsajátítása közt. Egy ilyen kulturális evolúcióhoz azonban jócskán át kell alakulnia nem csak a toborzástól a képzésen át a tehetséggondozásig az összes HR-folyamatunknak, de magának a HR-nek is. Mindezeket persze jelentősen érinti az aktuális pandémiahelyzet is – ahogy arról az előző részben is írtunk –, a feladat fundamentuma azonban változatlan: egy agilis szervezethez a HR-t is agilissá kell tennünk.
A valóban agilis szervezetek rugalmasabban reagálnak a koronavírus-helyzetre, mint versenytársaik, de mi van azokkal, akik az agile@scale bevezetés előtt vagy éppen a közepén járnak? Őket sem kell, hogy a koronavírus – és az ezzel összefüggő otthoni munkavégzés – letérítse az agilis útról, de mindenképp jelentős változtatásokra lesz szükségük. Már az agilis technikák virtuális térbe ültetése sem egyszerű feladat, de még nagyobb kihívás a munkatársak motivációjának és együttműködési képességének megőrzése a személyes kontaktus hiányában. A krízis ugyanakkor a változási hajlandóság (kényszerű) növekedése miatt lehetőségeket is teremt.
Négy nagy követ is beledobott a biztosítók állóvizébe a Portfolio mai Biztosítás 2020 konferenciáján Juhász László, a Boston Consulting Group előadója. Szerinte az életbiztosítások újragombolására, a digitálisan erőteljesen megtámogatott értékesítésre, a klímaváltozásból eredő kockázatok kezelésére és a járműhasználat átalakulása miatti egy komplett új paradigmára is szükség van.
Squadok, tribe-ok, PO-k, iterációk – mindezekről szó volt már, és szükség is van rájuk egy agilis cég felépítéséhez, de mitől tud ez a váz sikeresen működni? Ahhoz, hogy a csapatok mindig a legnagyobb értéket teremtő feladaton dolgozva sikerrel teljesíthessék a sprinteket, meg kell adnunk nekik a szükséges erőforrásokat és autonómiát. Az agilisban ezért teljesen új alapokra helyezzük a tervezést: az olyan új technikákkal, mint big room planning (BRP), valóban közvetlen rálátást és ráhatást biztosítunk a kollégáknak, hogy mit és hogyan szeretnénk megvalósítani velük a jövőben. Az alábbiakban Sztanó Imre (NN) és Juhász László (BCG) írását közöljük.
Az agilis átalakulás a káoszt hozza el és irányíthatatlanná teszi a vállalatot. Az agilis cég olyan, mint egy önvezető autó: feleslegessé teszi a vezetőt. Ez csupán néhány az agilissal kapcsolatos tévhitek közül, amelyeket szeretnénk eloszlatni. Miután eddig az NN Biztosító példáján keresztül bemutattuk az agilis alapjait, kiterjesztését a cég egészére és egy agilis szervezet felépítését, ezúttal azt tárjuk fel egy beszélgetésben, hogyan alakulnak át az agilis működésben a vezetői szerepek.
Hogyan válthatjuk ki a jól megszokott, de mára lassúvá és körülményessé vált vállalati silókat, hogy utat nyissunk a gyors, céltudatos és eredményes agilis csapatoknak? Az agilis alapvető tudnivalói, valamint a scaled agile kihívásai és praktikái után most még inkább elmélyedünk az agilis működés rejtelmeiben. Lássuk, hogyan is épül fel egy agilis szervezet a gyakorlatban!
Az agilissal nem csupán egy új módszertan jelent meg, hanem a futószalag bevezetése óta eltelt 100 év legjelentősebb vállalati modellváltása zajlik napjainkban. Cikksorozatunk előző részében már bemutattuk az agilis előnyeit, amelyeket akár meg is többszörözhetünk, ha ezt a működési szemléletet az egész szervezetre kiterjesztjük. Ezzel párhuzamosan persze a kihívások is megsokasodnak, de lássunk erre egy magyar esettanulmányt!
Elbír-e Magyarország ennyi bankot? A Boston Consulting Group szakértői szerint egyértelműen nem a válasz. Az elmúlt évek 7 nagy lengyelországi banki tranzakciójából 6-ban közreműködő tanácsadó cég vezetői úgy vélik, a varsói gyors, vagyis a koncentrációs hullám hamarosan Magyarországra is megérkezhet, a tranzakciókkal elérhető szinergiák pedig számottevőek. Franciszek Hutten-Czapski, Norbert Dworzynski és Juhász László válaszolt kérdéseinkre.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
